Az egyik golyósmalom nem olyan, mint a másik
Mitől lesz egy golyósmalom alkalmasabb egy adott célra, mint egy másik? Ahhoz, hogy megértsük a golyósmalom-típusokat megkülönböztető tényezőket, először a közös jellemzőiket nézzük meg. Alapvetően mindegyik golyósmalom működési elve ugyanaz: azon a koncepción alapul, hogy a mintaanyagot potenciálisan az őrlőgolyókkal együtt mozgatják egy zárt edényben. Ez a mozgás az anyag erős keveredését és aprító hatását eredményezi. A nyilvánvaló különbség, amely azonnal látható, a tégelyek eltérő mozgásában rejlik. A golyósmalmok mozgásuk szerinti osztályozása jellemzően a nevükben is tükröződik. A bolygó golyósmalomban például a tégely körkörös pályán forog, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy bolygó forog a Nap körül, a kegolyósmalomban a tégely vízszintes helyzetben oszcilláló rázó mozgást végez, a dobos malomban pedig a tégely egyszerűen a központi tengelye körül forog, lásd az 1. ábrát.
A golyósmalmokra jellemző továbbá, hogy a rendelkezésre álló őrlőedények méreteiben jelentős különbségek vannak. A Retsch 1,5 ml-től 150 l-ig terjedő edénytérfogatú malmokat kínál, a golyók pedig 0,1 mm-től 40 mm-ig kaphatók, lásd a 2. ábrát.
A golyósmalom harmadik és nagyon fontos jellemzője, amely szintén nagyban befolyásolja az őrlési folyamat eredményét, a malom teljesítménye. Az alkalmazástól függően a tégelyeket vagy lassan kell mozgatni a kíméletes anyagfeldolgozáshoz, vagy - ami a leggyakoribb - nagy sebességgel a hatékony őrlési hatások eléréséhez. Itt a maximális sebességet, amelyet maximális frekvenciaként vagy maximális percenkénti fordulatszámként (rpm) adnak meg, gyakran a teljesítmény szinonimájaként használják. A sebességnél sokkal értelmesebb fizikai mennyiség a gyorsítóerő "g", amelyet a golyósmalom mozgási energiája indukál. A nagyenergiájú golyósmalom Emax esetében például 76 g páratlan gyorsulás érhető el, ha a maximális, 2000 fordulat/perc fordulatszámon működik.
