A laboratóriumi malmok különböző aprítási elvek alapján működnek. Egy adott méretcsökkentési feladatban alkalmazandó malom típusa mindig a minta anyagának törési tulajdonságaitól függ.
A 40 mm-nél nagyobb szemcséjű anyagokat aprító berendezések az őrlők vagy sredderek,
az ennél kisebbeket aprítók pedig a malmok.
Az alábbiak bemutatják a szilárd anyagok leggyakoribb méretcsökkentési eljárásait.
Megjegyzendő, hogy rendszerint többféle aprítási elv is kombinálódik egy-egy készülékben, pl. ütés és súrlódás a bolygóműves-golyós malmokban vagy nyírás és ütés a rotoros malmokban.
Kemény-rideg anyagok méretcsökkentése
Kemény-rideg anyagok ütéssel, nyomással és súrlódással poríthatók el a legjobban.
Nyomás
Két szilárd felület között kifejtett erő, a felület lehet közvetlenül maga az őrlőeszköz felülete vagy a szomszédos szemcsék felületei. A nyomóerő az őrlőeszköztől származik.
Példák: pofás törők
Ütés
Szilárd felület által kifejtett erő. A felület lehet magának az őrlőeszköznek a felülete vagy más szemcsék felületei. Az ütőerő általában egyoldalú és a szemcse gyorsulásával ellentétes irányú.
Példák: rázó-golyós malmok, bolygóműves-golyós malmok, dob malmok
Súrlódás
Két szilárd felület között kifejtett erő. Egyik felületre merőleges nyomóerő hat, miközben a másik felület elmozdul.
Példák: mozsaras malmok, tárcsás malmok, pálcikás malmok
Lágy, rugalmas, rostos anyagok méretcsökkentése
Lágy és rugalmas anyagok eredményes aprításához vágásra és nyírásra van szükség.
Nyírás
Ellentétes irányba elmozduló, kettő vagy több szilárd felület között fellépő erő. Legalább egy rögzített és egy mozgó felület.
Példák: kalapács-rotoros malmok, kereszt-rotoros malmok, ultra-centrifugális malmok
Vágás
Kettő vagy több éles szélű felület között ható erő. Legalább egy rögzített és egy mozgó vágóél.
Példák: vágó malmok, késes homogenizálók